puskás peti - az idő köztünk

puskás peti - az idő köztünk

  

Az idő köztünk Te a társam vagy, csak az idő köztünk nem kímél minket, most engedj el, hogy egyszer újra visszafekhessek! Te a társam vagy, csak az idő köztünk nem kímél minket, most menned kell, hogy egyszer újra meglelhesselek Kinyitottam szemem a lágy fűben, de eltűntél mellőlem pedig ott vagyok, hol karomban ért az álom bennünket, eltiport szálak jelzik tested velem közös múltját, fejem fölött az égen felhők szállnak nyomtalanul tovább, hívnak, szólítanak, súgják téged keresselek. Te a társam vagy, csak az idő köztünk nem kímél minket, most engedj el, hogy egyszer újra visszafekhessek! Te a társam vagy, csak az idő köztünk nem kímél minket, most menned kell, hogy egyszer újra meglelhesselek. Olyan vagy nekem, mint szivárvány hosszú borús eső után ezt te mondtad, emlékszem, csókoddal így altattál. Eláztam, fázom, a fákról levelek lassan hullanak jön a tél, fagy lesz, de majd csak enyhíted kínomat sírnak, szorítanak, de mindenkin tovább kell lépnem. Te a társam vagy, csak az idő köztünk nem kímél minket, most engedj el, hogy egyszer újra visszafekhessek! Te a társam vagy, csak az idő köztünk nem kímél minket, most menned kell, hogy egyszer újra meglelhesselek. PALA TUTE ROVAV PALUNES PALPALE AVES PHEN MANDE SO TE KERAV /Érted sírok és újra visszajössz. Mondd meg, hogy mit tegyek?/ KAJ PALE CHUMIDES MAN THAJ PALPALE DES O PHAGERDO JILO O KAMIPO /Hogy újra engem csókolj és hogy visszaadd az összetört szívet, a szerelmet/ OVA OVA NUMA TUT KAMAV OVA OVA NUMA TUT RODAV NUMA TUTE ZHUVAV /Igen, igen csak téged szeretlek, igen igen csak téged kereslek és csak érted élek/ KANAKODI HATYARAV VI TU KAMES MAN TU SOSTAR NAJ BAXTALYI SAN /Még mindig érzem, hogy te is szeretsz, te miért nem vagy boldog?/ oh, lassan mozgatom csípőm nem csak meztelen tested az én kérőm lelked adtad, és én életemmel fizetek felfedted az én végzetem Te a társam vagy, csak az idő köztünk nem kímél minket, most engedj el, hogy egyszer újra visszafekhessek! Te a társam vagy, csak az idő köztünk nem kímél minket, most menned kell, hogy egyszer újra meglelhesselek. (Puskás Peti unplugged, 2007.02.26. Budapest)